A jogi személyek is büntetőbíróság elé kerülhetnek
Jogi szempontból nem csupán magánszemélyek, hanem a jogi személyek is felelősségre vonhatóak a büntetőeljárások során. Eddig csak ritkán fordult elő, hogy a cégvezető mellett maga a cég is panaszkodás tárgyává vált egy büntetőügyben. Az új szabályozások azonban lényeges változásokat hoznak 2026-tól. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda áttekintette a legfontosabb teendőket és tudnivalókat e tekintetben.
A jelenlegi jogi keretek már 2004 óta lehetővé teszik, hogy ha a cég vezetője, tagja, alkalmazottja vagy felügyelő bizottsági tagja bűncselekményt követ el a cég hasznára, akkor az eljárás során a jogi személy is büntethető. A törvényhozók azt az értelmezést követik, hogy a cégek így jogellenes piaci előnyökhöz juthatnak, például adócsalás révén alacsonyabb árak mellett tudják beszerezni az árukészletüket. Ebből következően tehát indokolt az ilyen esetekben a jogi személyek felelősségre vonása is.
Lehetséges következmények
Ha a büntetőeljárás során bebizonyosodik a bűnösség, akkor a cégeket inkább pénzbírság megfizetésére kötelezik. Ritkább esetben a cég működését korlátozhatják, például azzal, hogy nem vehet részt közbeszerzéseken, vagy nem kaphat állami támogatásokat. A legsúlyosabb következmény pedig a cég teljes megszüntetése lehet.
A jogi szabályozás eddigi hiányosságait és a gazdasági viszonyok megváltozását figyelembe véve, 2026-tól új reformok lépnek életbe, amelyek célja, hogy a cégeket gyakrabban vonják felelősségre. E változtatások egyik fő célja, hogy arányosabb büntetőjogi szankciókat lehessen alkalmazni a jogi személyekkel szemben, ezzel is biztosítva a jogszerűséget a piacon.
