Milliomos Pályázatoktól Esethetnek El a Cégek
A magyar vállalkozók körében egyre inkább megfigyelhető a döntésképtelenség, amelyet Kasza Tamás, a lezárási specialistája, aggasztónak tart. Az információk, amelyek soha nem álltak rendelkezésre ennyire könnyen, látszólag nem segítenek a problémák megoldásában. Az elérhető tudás, a könyvek, online kurzusok, tréningek és mesterséges intelligenciát alkalmazó elemzések sokasága a „tudás – cselekvés paradoxon” létrejöttéhez vezetett. Ez a jelenség azt tükrözi, hogy a túl sok tudás és információ gátolja a vállalkozók aktív döntéshozatalát.
A vállalkozók tisztában vannak vele, hogy milyen lépések szükségesek a fejlődéshez, azonban mégsem tudják megtenni ezeket. Az állapot, amelyet a szakirodalomban „analysis paralysis”-ként ismerünk, azt jelenti, hogy a rengeteg információ is lehet bénító hatású, így a cselekvés elmarad. Ennek következtében az idő elillan, és a lehetőségek kihullanak a kezekből.
Túl Sok Tudás, Túl Kevés Döntés
Magyarországon ez a döntésképtelenség különösen kifejezett, valószínűleg pszichológiai és történelmi okok miatt. A szocializmus évei alatt a kockázatkerülés és a passzivitás lett a normál, és a hibázás gyakran komoly következményekkel járt. Az erről kialakult reflexek tovább élnek a vállalkozói döntési folyamatokban, amelyek napjainkban is hátráltatják a vállalatokat.
Kazsa Tamás szavai szerint „a döntésképtelenség az új szocializmus”: a cégek leginkább arra várnak, hogy valaki más irányt mutasson számukra. A belső logika sok esetben a hibázás elkerülésére összpontosít, ez pedig megakadályozza a előrelépést.
Statisztikai adatok is alátámasztják ezt a megállapítást: egy szeminárium után a résztvevők mindössze 3%-a alkalmazza a tanultakat hosszú távon, míg a magyar kis- és középvállalkozások esetében ez a szám még aggasztóbb lehet. Egy felmérés szerint a megkérdezett cégek egyharmada krónikus halogatásról számolt be, és közel 40%-uk „lefagy”, amikor nyomás alatt kell cselekednie.
