A magyar gazdaság Kínától való eltérő függősége
Jelenlegi gazdasági helyzetünket a globális kereskedelem átrendeződése és a keleti nyitás melletti folyamatos ügyvitel határozza meg. A legfrissebb adatok alapján 128 ország legalább 10%-a Kínától importálja termékeit, és mellette számos más nemzet is közvetlenül támaszkodik a kínai árura. Kambodzsa az élenjáró, hiszen importjának 46,8%-a származik Kínából, ami figyelemreméltó mértékű függőséget mutat. Ezzel szemben az Egyesült Államok esetében ez a szám 13,8%-ot, míg Európa nagyobb gazdaságaiban – mint Németország, Franciaország és Olaszország – 9-10%-ot tesz ki.
Kína globális szerepe az ellátási láncokban
Kína a világ legnagyobb áruexportálója, ezáltal központi szerepet játszik a globális ellátási láncokban. Az ország gazdasági stratégiájának középpontjában a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése és fejlesztése áll, különös figyelmet szentelve azoknak a nemzeteknek, akik a kínai termékekre támaszkodnak. Érdekes, hogy a világ 181 országának listáján Magyarország a 151. helyen áll, importjának mindössze 4,2%-a érkezik Kínából, ami jelentősen alatta marad a globális átlagnak.
A legnagyobb kínai importtal rendelkező országok
A lista élén Kambodzsa mellett Kirgizisztán, Hongkong és Mongólia áll, akiknek importjának több mint 40%-a kínai eredetű. Hongkong kiemelkedő szerepet játszik a kereskedelmi kapcsolatokban, mivel jelentős mértékben részesedik Kínával való kereskedelemből. Ezen országok esetében az áruk áramlása meghatározó a gazdaság szempontjából, hiszen sok közülük alapvető nyersanyagokat importál, mint például textileket vagy elektronikai eszközöket.
Kereskedelmi kapcsolatok és infrastrukturális beruházások
Kína kereskedelmi tervei között szerepel a más nemzetekkel való együttműködés keretében helyben végrehajtott infrastrukturális fejlesztések finanszírozása. 2013 óta az Egy Övezet, Egy Út kezdeményezés keretében a kínai kormányzat által támogatott bankok jelentős kölcsönökkel segítik a fejlődő országokat, amely potenciális infrastrukturális beruházásokhoz vezet. Ez stratégiai előnyökkel jár Kína számára, mivel a kölcsönök nem visszafizetése magas fokú befolyást biztosítanak a kedvezményezett országokban.
