Legkorábban 2033-ban lehet euró Magyarországon
Az euróbevezetés feltételeit az előrejelzések szerint 2030 körül teljesítheti Magyarország, a közös valuta bevezetése pedig legkorábban 2033-ban válhat reálissá. Ehhez jelentős költségvetési fordulatra van szükség.
Az elmúlt évek magas inflációja, a forintárfolyam ingadozása és a magas kamatkörnyezet új lendületet adott az euróbevezetés melletti érveknek. A monetáris szigor drágította az államadósság finanszírozását, visszafogta a hitelezést és a beruházásokat, a növekvő kamatkiadások pedig szűkítették a költségvetés mozgásterét.
Az euró megszüntetné a forint-euró árfolyamkockázatot, csökkentené az átváltási költségeket, és stabilabb hátteret adna a vállalatoknak. A csatlakozás feltételei számon kérhető célt jelentenének a gazdaságpolitika számára. A közös valuta önmagában azonban nem teszi rendbe a költségvetést, mert mellette is lehet túlzott hiányt felhalmozni.
A maastrichti kritériumok közé tartozik az árstabilitás, a hosszú lejáratú kamatok szintje, az árfolyam stabilitása, valamint a hiány és az adósság követelménye. A hiány határa a GDP három százaléka, az adósságé 60 százalék. Az infláció és a hosszú kamatok terén már történt előrelépés, a hiány és az adósság alakulása viszont komoly akadály.
Az adósság csökkentéséhez egyszerre kellene mérsékelni a hiányt, kezelni a kamatterheket és fenntartani a növekedést. A következő évek magas hiánya mellett 2030-ig nehéz elérni a szükséges ütemet. Felmerült egy előre terhelt konszolidáció lehetősége is, ami a hiány nagyobb részének korai lefaragását jelentené.
A már bejelentett bevételi lépések nem tűnnek elegendőnek, és ha a kiadási oldalon kell javítani, érzékeny tételekhez is hozzá kell nyúlni. Ide tartozhat a rezsicsökkentés mérséklése, ezt a lépést azonban még nem jelentették be.
Gyakori tévhit, hogy 2030 az euróbevezetés éve lehet, ez valójában a feltételek teljesítésének és az ERM II árfolyam-mechanizmusba való belépésnek a lehetséges ideje. Ezután mintegy két és fél év további felkészüléssel számolnak, ezért a tényleges bevezetésre a 2033-as dátum tűnik reálisnak. Ez gyors és hiteles költségvetési korrekciót, tartós árstabilitást, viszonylag stabil forintot és kedvező gazdasági környezetet feltételez.
2026-ban rendkívül magas, 7,5 százalékos GDP-arányos hiány várható, az államadósság a GDP 77,5 százalékára emelkedhet, és csak lassan olvadhat, 2028-ban érve el a 76,5 százalékot. A következő hónapok meghatározó kérdése a 2027-es költségvetés hitelessége.
Egy korábbi ERM II-belépés elvileg felmerülhet, de nem érdemes túl korán beszűkíteni az árfolyampolitika mozgásterét. Előbb olyan forintárfolyamot lenne célszerű találni, amely több éven át ellenáll a sokkoknak. Ha a növekedés gyengébb lesz, a korrekció elakad vagy romlik a nemzetközi környezet, a menetrend későbbre tolódhat.
Az euró bevezetése a részvénypiacon elsősorban a külföldi befektetők forintkockázatának megszűnése révén hozhat változást. Könnyebben vehetnének magyar papírokat, nőhetne a forgalom, és csökkenhetne az elvárt kockázati felár. Az alacsonyabb elvárt hozam magasabb részvényárat indokolhat, a finanszírozási és átváltási költségek mérséklődése pedig javíthatja a cégek kilátásait.
Az előnyök nem az első napon jelennének meg, egy részüket a piac korábban beárazhatja, ha hitelesnek tartja a menetrendet. Lehetséges nyertesek lehetnek a kamatérzékeny ingatlantársaságok és az erősebben eladósodott vállalatok, de a bevétel devizaneme, az adósságszerkezet és a piaci környezet is sokat számít.
A régiós tapasztalatokból nem vezethető le egységes forgatókönyv. A horvát példa lehet a legközelebbi párhuzam: a horvát részvénypiac az euró bevezetését követő három évben mintegy 28 százalékkal emelkedett. Magyarország esetében kétszámjegyű növekedés is elképzelhető, de ez inkább várakozás.
A szlovén tolár fokozatos leértékelés mellett gyengült, a szlovák korona viszont jelentősen erősödött. A túl erős árfolyamon történő eurósítás ronthatja az exportorientált gazdaságok versenyképességét. A jelenleginél valamivel gyengébb forint tűnik megfelelőnek a 2030 körüli árfolyamrögzítés előtt.
A viszonylag stabil forinttal számoló előrejelzés idei év végére 370, 2027-re 365, 2028-ra 360 forintos euróárfolyamot tartalmaz. A következő két évben 2,5 százalék körüli növekedés, 76,5 százalékra csökkenő államadósság és négy százalékra mérséklődő alapkamat várható.
A mesterséges intelligencia fejlődésének lassulása jelenleg nem alapforgatókönyv. Az amerikai-kínai technológiai verseny tovább ösztönzi a fejlesztéseket, így az AI a részvénypiacon is vezető téma maradhat.
