A bolgár borváros, amely egy magyar költőt is megihletett
Rózsaolajillat, színes házacskák, macskaköves utca, szüreti mulatság a hegyen, gasztrorandevú és street art – ezt nyújtja ma Plovdiv, Bulgária második legnagyobb városa. A balkáni ország nem csak a Napospartból áll: izgalmas történelmi emlékekre és kiváló borokra lelhetünk itt.
Az Európai Unió legszegényebb országai közé sorolt Bulgária az utóbbi évtizedekben, a rendszerváltás utáni népvándorlással elveszítette lakosságának csaknem harmadát. Mindeközben látványos fejlődést ért el a turizmusban, és felvirágzott a kulturális élete is.
Plovdiv és Nagy László
Nagy László Levél a plovdivi vásárról című versében így ír: „Éj volt, mikor a városba értem, én is mint mások a pázsit-szélen padra dőltem, hogy elszenderedjem, zászlónk ott lengett éppen felettem, néztem, csak néztem, jó ám barátom, egymásra lelni túl a határon! Reggelre dúsan harmatos lettem, ébredt a város, tarka seregben, jött már a vidék csodalátásra, repülőgépek zúgva, cikázva, messzi vidékről népeket hoztak, taposókat a plovdivi pornak.”
A költő kétéves bolgár ösztöndíjat kapott, hogy megtanulja a nyelvet és fordítson belőle. 1976-ban Szmoljan díszpolgárává választották, halála után emlékmúzeumot avattak tiszteletére.
Szüreti hagyományok
A szüreti hagyományok és az őszi betakarítás rítusai mélyen gyökereznek az itteni kultúrában. A bortermelés történelme egészen az ókori trákokig nyúlik vissza. A hivatalos szüreti szezon szeptember 14-én, Krastovden ünnepén veszi kezdetét, amikor a népi hiedelem szerint „fordul meg a Nap az ősz felé”. A szüret egészen október közepéig tart, amikor a Mavrudot szedik le.
A szüret első reggelén a nők leszedik az első kosár szőlőt, amit elvisznek a templomba, hogy a pap megáldja. A szőlőt hagyományosan a nők szedik, míg a nehéz puttonyokat a férfiak cipelik. Sok borvidéken az utolsó tőkéken rajta hagynak néhány fürtöt – ez a „madarak és Isten jussa”. A szüret végén a gazda ünnepi vacsorával vendégeli meg a segítőket.
Borvidékek és fajták
Bulgária bortermelő vidékeit az Európai Unió két nagy földrajzi területre osztja: a Dunai síkságra és a Trák alföldre. A főbb fajták: Gamza, Muscat Ottonel, Chardonnay, Sauvignon Blanc, valamint a Cabernet Sauvignon és Merlot. Pleven városában látogatható az ország egyetlen föld alatti bormúzeuma. A szőlőültetvények mintegy 30 százaléka a Fekete-tenger partvidékén található.
A legkedveltebb bortúrák Plovdiv és Melnik köré csoportosulnak. Magyarországon a prémium bolgár borokat kevesen ismerik, bár több specializált online vinotéka kínálatában szerepelnek. Újabban rendszeresen szerveznek exkluzív bolgár borvacsorákat budapesti luxusszállodákban.
Turizmus és gazdaság
A turizmus egyre jelentősebb szeletet követel magának a GDP-ből. Az euró bevezetése kettős hatást gyakorolt: miközben a nyugati utazóknak kényelmesebb lett a tervezés, az ország „olcsó” imázsa eltűnhet. A bolgár turisztikai szektor újabb célja, hogy elmozduljon a minőségi szolgáltatások és a kulturális turizmus irányába.
A város ortodox templomai, két török dzsámija és zsinagógája évszázadokról tanúskodik. A szőlő-, gyümölcs- és rózsatermő terület vonzó volt a rómaiak, a hunok, a bizánciak, a szlávok és az Oszmán Birodalom számára is.
