A tőzsde az egyetlen szupermarket, amelyből a vevők árleszállításkor elmenekülnek
A világ tele van problémákkal, kockázatokkal és rossz hírekkel: elhúzódó háborúk, magas nyersanyagárak, inflációs veszélyek, alacsony gazdasági növekedés. Ennek ellenére a tőzsdeindexek csúcsközelben vannak. Felmerül a kérdés: érdemes-e a következő nagyobb korrekcióra várni, vagy hasznosabb már most részvényekbe fektetni?
A számok azt mutatják, hogy a részvénypiaci hangulat továbbra is kedvező. Az amerikai Nasdaq 100 technológiai mutató, a magyar BUX és a német DAX némi esés után is csak 5-10 százalékkal vannak a nemrég beállított csúcsaik alatt, az S&P 500 index pedig alig két százalékkal. Ugyanakkor a közeljövőben biztosan lesz korrekció, vagy akár hosszabb lefelé mutató trend is, ahogy néhány évente szokott lenni a részvénypiacokon.
Nagyobb összeomlások voltak a kilencvenes évek végén, 2000-től a dotkom-lufi kipukkadásakor, 2008-2009-ben a Lehman-válság idején és 2020-ban a Covid-járvány miatt. Ezek között is bőven akadtak kisebb vagy közepes, 10-20-30 százalékos esések.
A medvepiac a hosszú távú befektető barátja
A tőzsde az egyetlen szupermarket, amelyből a vevők árleszállításkor menekülni kezdenek, pedig a medvepiac a befektető barátja – ha van hozzá elég bátorság. Amikor a hírek nagyon pesszimisták, az árfolyamok mélyvörösre váltanak, és a kommentátorok komoly arccal figyelmeztetnek a nagy összeomlásra, pánik alakul ki. A média azért kelt félelmet, mert a pánik jobban vonzza a kattintásokat, mint a nyugalom.
Józanul nézve viszont tényleg a medvepiac a legjobb dolog, ami egy hosszú távú megtakarítóval történhet. Ha egy szupermarketben hirtelen 30 százalékkal olcsóbbak a kedvenc termékeink, minden épeszű ember megtölti a bevásárlókocsiját. A tőzsdén viszont az árfolyamzuhanásokkor pontosan az ellenkezője történik: a befektetők pánikba esve eladnak a mélyponton.
Akinek még 10, 20 vagy 30 év áll a rendelkezésére a vagyonépítéshez, annak épphogy tőzsdei árfolyamcsökkenésért kellene imádkoznia. Minél olcsóbban kaphatók a kiváló vállalatok részvényei, annál magasabb lesz a hosszú távú hozamuk. Az erős cégek ráadásul gyakran ügyesen kihasználják a válságokat, olcsón felvásárolják meggyengült versenytársaikat, vagy kedvezményesen vásárolják vissza saját részvényeiket.
A takarékos életmód biztonsági háló
Sokan azért veszítik el az idegeiket a medvepiacon, mert a lehetőségeiken felül élnek, vagy olyan pénzt fektettek be, amelyre rövid távon szükségük lesz. Eddig minden összeomlást új rekordok követtek, és utólag sajnálták a befektetők, hogy nem vásároltak be alaposan olcsón.
A mélypontok közelében történő vásárlás azonban kockázatos, mert előfordul, hogy a befektetések jó okból veszítenek az értékükből. Olyan ez, mintha zuhanó kést akarnánk elkapni. Ezért a vállalatokat elemezni kell, hogy megbizonyosodjunk arról: a részvényárfolyam csökkenését okozó tényező nem változtatta meg alapvetően a vállalat üzletvitelét.
Ha a hír átmeneti jellegű, például egyszeri, váratlan kiadás rontotta a negyedéves nyereséget, érdemes lehet kihasználni az árcsökkenést. Ügyeljünk azonban arra, hogy csak a portfóliónk 3-5 százalékát tegyük ugyanabba a befektetésbe, és fontoljuk meg a rendszeres időközönkénti, azonos összegű befektetést is.
A kivárás is hozamot szalaszt el
Az alacsony árakra váró stratégia bevett elnevezése a „buy the dip”, az esés megvétele. A gödör alját pontosan elkapni szinte lehetetlen, a mélypont kiszámíthatatlan, mivel a tömegpszichózistól és a szerencsétől is függ. Vannak, akik már 5-10 százalékos visszaesésekre is rámozdulnak.
Érdemes-e évekig várni egy igazán nagy beomlásra? Nem biztos. Aki egy nagyobb visszazuhanás után vásárol be, nem feltétlenül jut alacsonyabb árhoz, mint aki jóval korábban beszállt, mert a várakozás alatt simán emelkedhet a piac, és ezzel hozamokat szalasztunk el.
Például valaki nem vásárol magyar részvényeket 120 ezer pontos BUX indexnél, mert már túl drágának érzi. Lehet, hogy a nagy beszakadás meg is érkezik – de például csak akkor, amikor az index 190 ezer pontról esik vissza 140 ezerre. Lehet, hogy soha többé nem lesz 120 ezer a mutató értéke, hiszen a tőzsdeindexek hosszú távon jellemzően tovább emelkednek, így az illető elveszíti a 120 ezer és a 140 ezer közötti emelkedést.
