Tőzsdei boszorkányság vagy kőkemény matek? Itt a Halloween-effektus
Október 31-én a Wall Street-i brókerek és a matematikai algoritmusok egy több évszázados tőzsdei anomália startvonalához állnak fel: ez a Halloween-effektus. A statisztikák szerint aki ezen a napon – vagy ha az hétvégére esik, akkor egy-két nappal előtte – beszáll a részvénypiacra, és május elejéig tartja a pozícióit, történelmileg szinte biztosan nyer a tőzsdén.
A stratégia alapja a tőzsde jól ismert közmondása: „Sell in May and go away, and come back on St. Leger’s Day!” A mondás a 19. századi Londonból, a City pénzügyi negyedéből származik. Az akkori brit elit tagjai a nyári hőség elől menekülve májusban elhagyták a várost, és vidékre utaztak pihenni, vadászni. Mivel távolról nem tudtak és nem is akartak tőzsdézni, a kereskedés volumene ilyenkor a mélybe zuhant. A nemesek csak szeptember közepén, a híres St. Leger Stakes lóverseny idejére tértek vissza Londonba, és ekkor indították be újra a bizniszt.
Bár ma már okostelefonról is kereskedhet bárki bármikor, a tőzsdei pangás a nyári szünetben és a novemberi árfolyamrobbanás a statisztika szerint a mai napig működik. Az S&P 500 index 1970 és 2017 közötti adatai szerint a novembertől áprilisig tartó időszakban átlagosan 6,8 százalékot emelkedett, míg a május-októberi félévben mindössze 2,1 százalékos volt a növekedés. A Dow Jones index 1950 és 2013 között a téli félévben átlagosan 7,5 százalékot szedett magára, a nyári hónapokban az átlagos elmozdulás alig 0,5 százalékos volt.
Egy átfogó egyetemi kutatás, a Bouman-Jacobsen tanulmány 37 ország részvénypiacát vizsgálta évtizedekre visszamenőleg, és 36 országban statisztikailag kimutathatóan létezik a Halloween-effektus. A jelenség független az időjárástól, a Föld déli féltekéjén ugyanúgy működik, mint az északin.
A háttérben ma már nem az időjárás és a nyári szünet, hanem az intézményi befektetők logikája és a globális kiskereskedelmi főszezon állnak. Október végén zárul sok óriás befektetési alap pénzügyi éve, emiatt november elsejétől rengeteg friss intézményi tőke áramlik be a piacra. Ezzel párhuzamosan elindul az év legjelentősebb vásárlási és ünnepi sorozata: a Halloween, a november 11-i Singles’ Day, a Hálaadás és a Black Friday, a Cyber Monday, majd a karácsony és az újév.
Az Erste Market egyik elemzése szerint a befektetők ebben a novemberi-decemberi időszakban halmozzák fel a közvetlenül érintett szektorok papírjait: a streaming-szolgáltatókét és játékgyártókét, a kaszinókét, szállodákét és vendéglátóipari vállalatokét, valamint a kiskereskedelmi és e-commerce óriásokét. Ezt a téli felhalmozást néhány hónapos tartási időszak követi, amit májusban menetrendszerűen egy eladási hullám zár le.
A Halloween-effektus által beindított hullám egy összefüggő tőzsdei dominósor első eleme. Ezt követi a Mikulás-rali: a december utolsó hetére és a január első két kereskedési napjára jellemző időszakban az S&P 500 index az elmúlt évtizedekben átlagosan 1,6 százalékos emelkedést produkált. Az ünnepek után pedig jön a január-effektus, amikor a befektetők a kispapírok felé fordulnak, ami látványos árrobbanást hoz ebben a szegmensben.
A Halloween-effektus az utóbbi években némileg átalakult: a rali időben megnyúlt, a gyors emelkedés hatása sokszor már májusig, sőt júniusig is kitart, miközben januárban egyre gyakrabban szakítja meg a folyamatot egy kisebb-nagyobb korrekciós időszak.
Idén rendkívüli politikai katalizátor is van a történetben: a novemberi amerikai félidős kongresszusi választások. A történelmi adatok szerint az amerikai elnöki ciklus négy éve közül a félidős választási évek negyedik negyedéve a tőzsde legerősebb időszaka: ilyenkor az S&P 500 index negyedik negyedéves átlagos emelkedése eléri a 6,6 százalékot, míg az elnökválasztás évében csak 2,5 százalékos a növekedés, az első elnöki évben 3,7, az elnökválasztás előtti évben pedig 3,9 százalékos. Mivel 1950 óta a piacok az esetek 84 százalékában emelkedtek a félidős választások utáni negyedik negyedévben, a Wall Streeten a politikai bizonytalanság feloldódása utáni megkönnyebbülés hagyományosan hatalmas ralit indít el.
Mérget persze semmire sem lehet venni. Bár a statisztikai hátszél erős, 2026 őszén a befektetőknek három kulcsfontosságú tényezőre kell figyelniük, amelyek megzavarhatják a szezonalitást. A Fed kamatdöntései és a magas kamatkörnyezet hatásai miatt a befektetők az állampapírok felé fordulhatnak, kivonva a pénzt a részvénypiacról. Az olajárak volatilitása és a feszült geopolitikai helyzet szintén nem kedvez a részvénypiacnak, és nagy kockázatok lehetnek a technológiai szektor és a mesterségesintelligencia-beruházások esetleges lassulásában is.
