Újabb, drágább elfogórakétát fejleszt a Lockheed Martin a Patriot rendszerhez
A Lockheed Martin október közepén bemutatta a Patriot légvédelmi ütegekhez készülő új elfogórakétáját, a PAC-3 Edge-et. A vállalat szerint az eszköz a jelenlegi csúcsmodellhez, a PAC-3 MSE-hez képest is jelentős előrelépést hozhat, ugyanakkor olyan alapvető paramétereket, mint a csúcssebesség, a hatótávolság vagy a méretek, egyelőre nem közöltek.
Három impulzusú hajtómű és fejlettebb irányítás
A legnagyobb változást a hajtómű jelenti: a Lockheed és a Northrop Grumman közösen egy új, három impulzusú szilárd hajtóanyagú rakétamotort fejlesztett ki az Edge-hez. Az MSE kétimpulzusú megoldásához képest ennek előnye, hogy a repülés során többször is ki- és bekapcsolható, így a rakéta energiát, tolóerőt és manőverezőképességet tartalékolhat az elfogás utolsó, kritikus szakaszára, amikor a céltárgy váratlan manőverekkel próbálhatja kicselezni.
A rakéta manőverezőképességét is javították: fejlettebb irányítórendszert kap, és fizikailag is gyorsabb, élesebb irányváltásokra lesz képes. A Lockheed külön kiemeli az Edge célkereső rendszerét, amely a cég szerint egyszerre képes többféle szenzor adatait használni, így nehéz körülmények között megbízhatóbban működhet a korábbi megoldásoknál.
„Őszintén szólva nem szeretném mindenkinek pontosan elmondani, mit csinálunk, de ez egyértelműen különbözik attól, ami jelenleg kint van a piacon” – mondta erről Tim Cahill, a Lockheed rakétarendszerekért felelős részlegének elnöke. Szakértők szerint arról lehet szó, hogy a rakéta optikai infravörös szenzort és aktív radart is használhat a cél beméréséhez, miközben repülés közben adatkapcsolaton keresztül folyamatosan fogadhat pályakorrekciós adatokat más rendszerektől, például a kilövő üteg vagy a közelben tartózkodó repülőgépek radarjaitól. Cahill szerint ez a szenzorrendszer a jövőben kifejlesztett támadó és védekező fegyverekben is szerepet kaphat.
Ballisztikus és hiperszonikus fenyegetések ellen
Összességében a PAC-3 Edge nagyobb hatótávolságot, nagyobb maximális bevetési magasságot és hatékonyabb elfogást kínálhat, mindezt a jelenleg szolgálatban álló PAC rakétákkal azonos szabványos kilövőegységeket használva. Mindez elsősorban a legveszélyesebb ellenséges fegyverek – ballisztikus rakéták manőverező robbanófejei, hiperszonikus rakéták és hiperszonikus cirkálórakéták – ellen jelenthet különbséget a most elérhető legjobb PAC rakétákhoz képest.
Az árat egyelőre nem közölték, de a PAC-3 MSE rakéta 4–5 millió dolláros árából kiindulva 5–10 millió dollár közötti becsült árra lehet következtetni. Valódi tesztek még nem zajlanak, csak a rakéta egyes részeit, a hajtóművet és a célkereső rendszert tesztelik; 2027-ben kezdődhet a kísérletezés a kész Edge rakétával, rendszeresítésre pedig optimista előrejelzések szerint is csak 2031-ben kerülhet sor.
Nem enyhül gyorsan a lőszerhiány
A Lockheed azt ígéri, hogy mire az Edge gyártásba kerül, addigra az MSE gyártását a jelenlegi évi mintegy hatszáz darabról évi kétezer körülire futtatják fel. Viszonyításképpen: az iráni háború bő fél éve alatt a becslések szerint nagyjából 1700 PAC elfogót használt el csak az amerikai haderő, nem számolva a szintén részben Patriot-ütegeket használó öböl-menti szövetségeseket. Ukrajna pedig gyakorlatilag kifogyott a ballisztikus rakéták ellen szinte egyedüliként használható PAC rakétákból.
Azt is érdemes hozzátenni, hogy a PAC-3 Edge az ígért specifikációk alapján akár a THAAD – kifejezetten nagy hatótávolságú ballisztikus rakéták ellen használható légvédelmi eszköz – alternatívája is lehet, márpedig THAAD ütegekből és a hozzá való rakétákból még a Patriotokhoz viszonyítva is nagyon szűkösen állnak az amerikai fegyveres erők és szövetségeseik.
Olcsóbb változat is készül
A fejlesztés egy szélesebb körű erőfeszítés része, amelynek célja, hogy az amerikai légvédelem megfelelő választ tudjon adni minden veszélyre, legyen szó egy dugattyús motorral működő iráni drónról vagy egy hiperszonikus siklópályán váratlan manővereket végrehajtó kínai robbanófejről. A megfelelő itt azt is jelenti, hogy ne minden fenyegetésre kelljen drága eszközöket elhasználni.
Az Edge fejlesztésével párhuzamosan fut a PAC-3 ACE programja, amely az MSE lebutított, cserébe olcsóbb változata lenne. Az ACE-ből kihagynák az MSE néhány drágább megoldását, így 4–5 millió helyett „csak” 1–2 millió dollárba kerülne egyetlen rakéta. Ez még mindig messze van egy iráni drón vagy egy ukrán elfogódrón árától, de mégiscsak negyede-ötöde az elmúlt hónapokban százszámra ilyen célpontokra is ellőtt rakéták árának. A Lockheed szerint az ACE korlátozottan ugyan, de ballisztikus rakéták ellen is hatékony védelmet nyújthat.
Ha megkésve is, az amerikai légvédelem lassan elkezd alkalmazkodni az új idők kihívásaihoz – és talán a 2030-as évekre valóban elérheti azt, hogy ugyanabból a Patriot ütegből minden fenyegetés ellen a megfelelő képességű és árú PAC rakéta repüljön ki.
