Balaton és Velencei-tó: tartós vízhiány várható
A Balaton vízszintje október elején a 2003-ban mért történelmi minimum közelébe süllyedt. A tartós vízhiány hátterében egyre nagyobb szerepet játszik a klímaváltozás, amely a nyári párolgás fokozódásával nehezíti a tó természetes vízutánpótlását.
Az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza szerint a korábban megszokottnál jóval nehezebbé vált a tavak vízháztartásának egyensúlyban tartása. A szakember a Trend FM-nek elmondta, hogy korábban is előfordultak egymást követő, negatív vízmérlegű évek, a felmelegedés azonban alapvetően megváltoztatta a helyzetet. A magasabb nyári hőmérséklet miatt egyre több víz párolog el, amit már egy átlagos téli víztöbblet sem feltétlenül képes pótolni. Emiatt a tartósan alacsony vízállás a következő években is komoly kihívást jelenthet.
A Balatonnál is kedvezőtlenebb helyzetben van a Velencei-tó, amely kisebb átlagos vízmélysége miatt különösen érzékeny a párolgásra és a csapadékhiányra. A sekélyebb tó vízszintjét a tartósan meleg és száraz időszakok még erőteljesebben befolyásolhatják, ezért a vízutánpótlás biztosítása egyre sürgetőbb kérdéssé válhat.
A szakember szerint hosszabb távon megoldást jelenthetne a tavak környezetében kialakított víztározók építése. Ezekben a csapadékosabb időszakokban összegyűlő vizet tárolhatnák, majd szükség esetén a tavak vízhiányának mérséklésére használhatnák fel. A megváltozott éghajlati körülményekhez alkalmazkodó vízgazdálkodás nélkül egyre nehezebb lehet megőrizni a magyarországi tavak vízszintjét.
Az idei év első kilenc hónapjában a mérések kezdete óta nem hullott olyan kevés csapadék Magyarországon, mint 2026-ban.
