Miért gazdagabbak a cseh milliárdosok, mint a magyarok?
A tíz leggazdagabb cseh és a tíz leggazdagabb magyar vagyona közötti különbség zavarba ejtő. A 2026-os vagyonlisták szerint a cseh tízek összesített vagyona mintegy 96 milliárd euró, a magyaroké alig több mint 15 milliárd euró. A különbség több mint hatszoros, és nem egyetlen kiugró vagyon okozza: ha mindkét listáról elhagyjuk az első két helyezettet, a fennmaradó nyolc cseh vagyona még mindig több mint hatszorosa a nyolc magyarnak.
Eltérő privatizációs utak
A két ország gazdaságának mérete nem különbözik ennyire, történelmük pedig az elmúlt nyolcvan évben hasonlóan alakult. A magyar privatizáció során a nagyvállalatok jelentős részét külföldi stratégiai befektetőknek értékesítették, míg Csehországban a kuponos privatizáció dominált, amelyet a tulajdon fokozatos koncentrációja követett. A külföldi befektető azért vásárol vállalatot, hogy saját nemzetközi csoportjába integrálja, így a megvásárolt társaság ritkán fejlődik önálló vállalatbirodalommá. A cseh privatizáció ezzel szemben több olyan hazai tulajdonost hozott létre, aki később maga vált nemzetközi befektetővé.
A verseny szerepe
A versenypiacon jobb terméket, kedvezőbb árat és megbízhatóbb szolgáltatást kell kínálni, és az így megszerzett képességek külföldön is hasznosíthatók. Ha viszont egy vállalat bevételei nagyrészt állami megrendelésektől, szabályozási kedvezményektől vagy politikai kapcsolatoktól függenek, a döntéshozókhoz való hozzáférés válhat fontosabbá a nemzetközi versenyképességnél. Az Európai Bizottság 2026-os magyar országjelentése szerint a támogatási rendszerek kevésbé hatékony vállalatokat is piacon tartanak, a verseny korlátozottsága és a szabályozási bizonytalanság pedig akadályozhatja a termelékenység növekedését.
A tulajdonosi folytonosság és a nyelvtudás
1993-ban tíz jelentős magyar vállalkozó összefogott a Centrum Áruházak megvásárlására, a mai százas listán közülük már csak Széles Gábor szerepel. A cseh alapítók nemzedéke is jelentős saját tőke nélkül kezdte pályafutását, a vállalatépítéshez azonban felhalmozott szervezeti tudás, kapcsolatrendszer és vállalatirányítási kultúra kell, amelynek felhalmozódása a tulajdonosi elit gyakori kicserélődésével megszakadhat. A nyelvtudás korlátozottsága szintén hátrány lehet: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben a 25-64 éves magyaroknak kevesebb mint fele beszélt legalább egy idegen nyelvet, ami információs függőséget teremthet.
Vagyont szerezni vagy vállalatot építeni?
A leggazdagabb tíz ember vagyonának összehasonlítása önmagában nem alkalmas két ország gazdasági teljesítményének megítélésére. A nemzeti nagytőke megteremtése és a nemzetközileg versenyképes nemzeti nagytőke megteremtése két különböző feladat: az elsőhöz elegendő lehet a tulajdon átrendezése vagy az állami támogatás, a másodikhoz versenyben megszerzett tudás, tőkepiaci bizalom, korszerű vállalatirányítás és hosszú távú stratégiai gondolkodás kell.
