Nem változtatott az alapkamaton az MNB, de 25 év után csökkentette az inflációs célt
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésén áttekintette a monetáris politikai keretrendszert, és több változtatást is végrehajtott. A testület a várakozásoknak megfelelően nem módosított az 5,50 százalékos jegybanki alapkamaton, sem a kamatfolyosó két szélén.
2,5 százalékra csökken a középtávú inflációs cél
A kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály, a jegybank elnöke közölte: a középtávú inflációs célt 2,5 százalékra csökkentik, és az intézkedés 2028. január 1-jén lép életbe. Ez azért jelentős változás, mert 2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék volt a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja.
Az MNB első embere hozzátette, a lépés segíti az év eleji átárazások tervezhetőségét, és kellő felkészülési időt is biztosít.
Évi nyolc kamatdöntő ülés jön 2027-től
Varga Mihály arról is beszélt, hogy 2027-től évente csak nyolc kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács a jelenlegi tizenkettő helyett. Ez a változás robusztusabb értékelésre, valamint a beérkező adatok mélyebb megvitatására ad lehetőséget.
Óvatos monetáris politika, energiaárak miatt
A jegybank az elmúlt három hónapban egy „mini” kamatcsökkentési cikluson van túl, most azonban Varga Mihály szerint indokolt az óvatos monetáris politikai megközelítés, elsősorban az energiaárak megemelkedése miatt. A következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten döntenek majd az alapkamatról.
A jegybankelnök tájékoztatása szerint a gázolaj ára nemcsak a kőolaj világpiaci árának emelkedése, hanem a finomítói költségek növekedése miatt is nagyot nőtt, ami bizonytalanságot okoz, és inflációs kockázattal jár.
Varga Mihály kitért arra is, hogy a nemzetközi hozamkörnyezet másfél évtizedes csúcson van és tovább emelkedik, ami nemcsak a Fedre és az Európai Központi Bankra igaz, hanem a cseh és a lengyel jegybankra is, ahol szintén a kamatpálya emelkedésére számít a piac.
A forint árfolyamáról azt mondta, az még mindig erős, de kiemelte a nemzeti fizetőeszköz volatilitását. Örömét fejezte ki viszont amiatt, hogy a magyar kockázati felár alacsonyabb, mint Lengyelországban, és ez a felár még a német tízéves állampapírokhoz képest is csökkent. „Ez segíti az államadósság finanszírozását” – hangsúlyozta.
Jövőre 3,1 százalékos inflációt várnak
A jegybank kedden délután közzétette a szeptemberi Inflációs Jelentés alapjául szolgáló pénzromlási és növekedési előrejelzéseit is. Varga Mihály elmondása szerint az idei évre továbbra is 1,8 százalékos, jövőre azonban már 3,1 százalékos fogyasztóiár-indexszel számolnak. Hozzátette, a lakosság inflációs érzékelése és az egyéves pénzromlási várakozása is csökkent.
A jegybankelnök közölte, az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzést az aszály miatt lefelé módosították: 2026-ra 1,8, 2027-re 2,9, 2028-ra pedig 2,8 százalékos bővülést várnak. Megjegyezte, az építőipari termelés júliusi volumenindexe mínusz 11,7 százalék volt, de az uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak.
Később visszatérhetnek a 2,5 százalékos cél kérdésére
Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy a most meghatározott 2,5 százalékos középtávú inflációs célt a jegybank később tovább csökkentse, Varga Mihály azt válaszolta: erről most korai lenne beszélni, hiszen a 2,5 százalékos cél is csak 2028 elején lép életbe. Hozzátette, a keretrendszer későbbi felülvizsgálata keretében vissza fognak térni a kérdésre, a fejleményekről pedig a kormányt folyamatosan tájékoztatják.
Monitoring alatt a Növekedési Kötvényprogram
A Növekedési Kötvényprogram és a Start Garancia Zrt. révén kihelyezett hitelek kockázatosságáról szóló kérdésre Varga Mihály közölte: a programot folyamatosan monitorozzák, arra a jegybank céltartalékot képzett, és ezt fogják tenni a jövőben is. Hozzáfűzte, nagyságrendileg 1500 milliárd forintos állományról van szó, amelyet a jegybankban figyelemmel követnek. Megjegyezte, a piaci, kormányzati és hitelminősítői döntések szintén befolyásolják a kockázati megítélést.
Beazonosították a szivárogtatásban érintetteket
Arra a kérdésre, hol tart a Bloombergnek történt szivárogtatás kivizsgálása, Varga Mihály azt felelte: ezek szenzitív információk voltak, így „alapvető kötelesség” a belső vizsgálat. Felvetette: vajon cél volt-e egy hírportálon keresztül történő befolyásolás? Az elnök a saját maga által felvetett kérdésre azt a választ adta, hogy erről nincs szó, csupán véletlen egybeesésről beszélhetünk. Közölte, a belső vizsgálatot lefolytatták, az adatszivárgásban érintett személyi kört beazonosították, ennyit kíván a nyilvánosság tudomására hozni.
