Washington a NATO-szövetségesek nyilatkozatait fékezné Oroszországgal kapcsolatban
Az Oroszországgal kapcsolatos nyilvános megszólalások visszafogására szólított fel több NATO-tagállamot az amerikai védelmi minisztérium az elmúlt hetekben. A Pentagon álláspontja szerint egyes európai vezetők és tisztségviselők kijelentései alááshatják a kontinens biztonságát.
A figyelmeztetést Litvánia, Lettország és Észtország is megkapta, kétoldalú egyeztetések keretében. Arról egyelőre nincs információ, hogy Washington más európai kormányoknak is hasonló üzenetet közvetített-e.
Az amerikai fél kifogásolta többek között azokat a nyilatkozatokat, amelyek szerint Oroszország az ukrajnai hadműveletek elhúzódása miatt sarokba szorult, és egyre kétségbeesettebb lépésekre kényszerül. Elbridge Colby, a Pentagon védelempolitikáért felelős államtitkára az egyik balti tisztségviselőnek úgy fogalmazott, hogy az európai országoknak kerülniük kellene Oroszország provokálását, és példaként említette azokat a kijelentéseket, amelyek Oroszországot sarokba szorított patkányhoz hasonlítják.
Kristen Michal észt miniszterelnök szeptember végén hasonló kifejezéssel jellemezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amikor az Európában tapasztalható szabotázsakciókról beszélt. Egy európai tisztségviselő szerint a Pentagon üzenete lényegében az volt, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja szövetségeseit, de azt várja tőlük, hogy ne keltsenek felesleges feszültséget nyilvános megszólalásaikkal. Egy másik találkozón az amerikai védelmi minisztérium kifejezetten mértéktartó kommunikációra kérte az észt küldöttséget.
Egy európai tisztségviselő ugyanakkor értetlennek nevezte az amerikai kérést. Indoklása szerint a balti államok hírszerző szolgálatai az elmúlt hónapokban következetesen alacsonynak értékelték annak valószínűségét, hogy Oroszország közvetlenül próbára tenné a NATO kollektív védelmi kötelezettségvállalását. Más NATO-tagországok hírszerző szervei ezzel szemben arra figyelmeztettek, hogy Moszkva a közeljövőben jelentősen fokozhatja az Európában végrehajtott szabotázsakciókat. Oroszország tagadja, hogy ilyen műveleteket folytatna.
A Pentagon megkeresésre nem kívánta kommentálni az értesüléseket, arra hivatkozva, hogy a szövetségesek közötti bizalmas egyeztetések tartalma nem nyilvános. A balti országok védelmi minisztériumai és a NATO szintén nem kommentálták az ügyet.
Az amerikai figyelmeztetések időzítése különösen érzékeny, mivel a Trump-adminisztráció újabb diplomáciai erőfeszítéseket tesz az ukrajnai háború tárgyalásos lezárására. Washington az Oroszországnak felajánlható szankcióenyhítés mellett Ukrajnára is nyomást gyakorol, hogy állítsa le az orosz energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Eközben az Egyesült Államok az Európában állomásozó amerikai csapatok létszámát és elhelyezését is felülvizsgálja, ami akár jelentős csapatcsökkentést is eredményezhet, miközben azt várja az európai NATO-tagállamoktól, hogy nagyobb felelősséget vállaljanak saját védelmükért.
Az amerikai kormányzat egyúttal lehetséges gazdasági megállapodásokról is egyeztet Oroszországgal, amit több európai ország fenntartásokkal fogadott; ezek az államok továbbra is Moszkva gazdasági elszigetelését szorgalmazzák. A Pentagon fellépése a NATO-n belüli szélesebb vitát tükrözi arról, hogyan lehet egyszerre felhívni a figyelmet az orosz fenyegetésre, fenntartani a szövetség elrettentő erejét és elkerülni a feszültség további fokozódását.
