Bemutatják az Európai Bizottság jövő évi munkaprogramját Brüsszelben
Szerdán mutatják be Brüsszelben, az Európai Parlament plenáris ülésén az Európai Bizottság jövő évi munkaprogramját. A dokumentumban Európa versenyképessége, Ukrajna támogatása és a kiskorúak közösségimédia-használata is hangsúlyos szerepet kap.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen szeptember 16-án tartotta meg évértékelő beszédét, amelyben az addig elért eredmények mellett az uniós intézmény előtt álló prioritásokról is beszélt.
Egy héttel a jóváhagyás után vitatják meg a terveket
A bizottság frissített, 2027-es munkatervét november 4-én hagyták jóvá. Pontosan egy héttel később, az Európai Parlament kétnapos plenáris ülésének első napján, szerdán 15 óra után kérdezhetik a képviselők Maroš Šefčovičot, a kereskedelemért és gazdasági biztonságért felelős uniós biztost a Bizottság stratégiájáról és jogalkotási tervezéséről.
A dokumentumot az uniós intézmények között egyeztették, és az Európai Parlament képviselőinek többsége is támogatja, miután az elmúlt hónapokban lehetőségük volt a munkaterv véleményezésére, illetve módosítások kiharcolására. Az egyes frakciók részéről ennek ellenére éles viták is várhatók, az Európai Parlament ugyanis a saját prioritásait is felvázolja a nap folyamán, amelyek egyes pontokon eltérhetnek az Európai Bizottság álláspontjától.
Ursula von der Leyen a jövő évi tervekről korábban így nyilatkozott: „Felkészítjük Európát az előttünk álló kihívásokra. A 2027-es munkaprogramunk ambiciózus szakpolitikai intézkedéseket vázol fel az Európai Unió globális szerepének erősítése érdekében. Az egységes piac további elmélyítésétől kezdve a globális partnerségeink bővítéséig. Stratégiai és egyszerűsített szakpolitikai intézkedésekkel folytatjuk egy erős és független Európa építését.”
A következő hétéves büdzséről még nincs megegyezés
Az egyik legélesebb nézetkülönbség a két intézmény között jelenleg a következő hétéves, 2028 és 2034 közötti hosszú távú költségvetés kialakítását érinti, amelynek véglegesítése még mindig függőben van. Információk szerint idén nem is várható megegyezés az új hétéves büdzséről. A 2027. április 18-i francia elnökválasztás ugyanakkor meghatározó dátum lehet a költségvetés elfogadása szempontjából: ahhoz, hogy a hivatalban lévő, de második elnöki ciklusa lejárta miatt távozó Emmanuel Macron francia elnök az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsban formálisan is jóváhagyhassa a büdzsét, az uniós intézményeknek április 18-a előtt dűlőre kellene jutniuk, máskülönben ez a feladat Macron utódjára hárulhat.
Az Európai Parlament folyosóján Borvendég Zsuzsannát, a Mi Hazánk Mozgalom és a Szuverén Nemzetek Európája európai parlamenti képviselőjét kérdezték a következő hétéves büdzséről. „Talán az eddigi legkomolyabb viták várhatók a 2028-tól induló költségvetés kapcsán” – jelentette ki a képviselő, aki nem tudta megerősíteni azt az értesülést, miszerint még a jövő áprilisi francia elnökválasztások előtt várható, hogy dűlőre jutnak az uniós intézmények a hétéves büdzséről. „A legnagyobb kritikánk az agrártámogatások tervezett átalakítása, csökkentése, illetve Ukrajna további támogatása, az európai fegyverkezés folytatása” – tette hozzá.
Versenyképesség, Ukrajna, gyermekvédelem
Az Európai Unió 2027-es munkatervének főbb üzenetei közül kiemelkedik a versenyképesség, amelynek fontos része a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fellendítése, illetve az energiaválság kezelése. Emellett az éghajlatváltozás, a környezet és az élelmiszerbiztonság, valamint a mesterséges intelligencia kiaknázása is kitüntetett helyen szerepel.
Ukrajna támogatása továbbra is prioritásnak számít, miként a kiskorúak közösségimédia-használata és a gyermekek védelme is. Az uniós intézmények asztalán van az Európai Bizottság szeptember 17-én bemutatott jogszabályjavaslata, amely 14 éves kor alatt megtiltaná a fiatalok számára, hogy saját közösségimédia-fiókot hozzanak létre.
Az Európai Bizottság jövő évi munkaterve emellett fontos hangsúlyt helyez a szociális jogok és a határvédelem megerősítésére, valamint a nemzetközi partnerségek kiépítésére. A kétnapos plenáris ülésen az Európai Tanács és az Európai Bizottság ismertetik nyilatkozataikat az Oroszországgal szembeni, az Ukrajna elleni támadások eszkalációjára válaszul adott uniós szankciókról is.
Csütörtökön 11 órától az európai parlamenti képviselők több kérdésben is szavaznak majd, az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos témák azonban nem szerepelnek a napirendi javaslatok között. A lakossági befektetők védelmére vonatkozó uniós szabályokról, az uniós agrár-élelmiszeripari promóciós politikáról, valamint az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek közötti, az EU/Grönland/Dánia-kapcsolatokat is magában foglaló társulásról is voksolhatnak a képviselők.
