Kriptovaluták átalakulása Magyarországon: Egy új korszak küszöbén
A magyar kriptopiac jelentős változásokon ment keresztül az utóbbi évben, amely mögött a hazai szabályozói beavatkozások állnak. A folyamatot számos tényező, köztük a Revolut kivonulása és a jövőbeli, 2025-re tervezett szigorú szabályozások indították el. A büntető törvénykönyv módosítása nyomán új szabályokat vezettek be a kriptoeszközök piacán, és a 2025 decemberében bevezetett validátori kötelezettség gyakorlatilag megnehezítette a kriptoeszközök átváltását.
A PwC által készített 2026 júniusában elvégzett felmérés rámutatott, hogy a kriptovalutákkal rendelkező aktív felhasználók száma 210 ezer főre csökkent, ami a digitálisan affinis felnőtt lakosság 4,4 milliós számához viszonyítva egy viszonylag kis szeletet jelentett. Azóta pedig ez a szám 80 ezer fővel csökkent, amely 38%-os lemorzsolódást jelent a 2025-ös bázishoz képest. A felmérés szerint a csökkenés fő okai között szerepel a szigorodó szabályozási környezet és a Revolut lokalizált kriptoszolgáltatásainak megszűnése.
A Revolut kivonulása különösen fájó volt a magyar kriptosok számára, hiszen a válaszadók 74%-a ennél a szolgáltatónál kereskedett. Ez azt mutatja, hogy sok felhasználó számára a kriptozás nem klasszikus befektetési lehetőség, hanem egy könnyen elérhető digitális szolgáltatás volt. A 2025-ös módosítások, amely börtönbüntetést helyezett kilátásba azok számára, akik engedély nélkül nyújtanak kriptoeszközökkel összefüggő szolgáltatásokat, továbbra is növelte a szkepticizmust a piacon.
A piaci környezet nemcsak a kriptoeszközök értékének csökkentésében játszott szerepet, hanem megnehezítette a kereskedést is. A PwC kutatása alapján a válaszadók 44%-a az érdeklődés hiányát jelölte meg, mint a legfőbb visszatartó tényezőt. Ezen kívül a magas befektetési kockázat, a kevés ismeret és a biztonsági aggályok is hozzájárultak a piaci aktivitás csökkenéséhez.
A Tisza-kormány nemrégiben bejelentette a kriptovaluták kriminalizálásának megszüntetését, célja az volt, hogy visszaadja a piac innovatív fejlődési lehetőségeit. Tanács Zoltán miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar szabályozás túlzottan szigorú volt, ami miatt az Európai Unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A jövőbeli javaslatok célja, hogy a hazai kriptopiac újra fellendüljön és élénkebbé váljon a blokklánc-alapú fejlesztések révén.
A változások következtében a kriptoeszközök eloszlásában is átrendeződés tapasztalható: míg az 50 ezer forint alatti portfólióval rendelkezők aránya 23%-kal csökkent, a 100 és 500 ezer forint közötti kitettségek arányának növekedése jelzi a piac koncentráltabbá válását. A helyzet azt mutatja, hogy növekvő súlyt kaptak a tapasztalt befektetők a piacon.
A jövőbeli kedvező hatások érdekében a Tisza-kabinet társadalmi konzultációs javaslatait figyelembe véve arra törekszik, hogy egy olyan szabályozási keretet alakítson ki, amely figyelembe veszi a piaci igényeket, és várhatóan ösztönözheti a kriptovaluták körüli aktivitást, miközben visszaállítja a likviditást az érintett szektorban.
