Magyarország Átalakulása az Első 100 Napon
A kormánypárti képviselőcsoport közleménye szerint Tisza-többségű Országgyűlés első száz napjának mérlege több mint harminc új törvényt, két alaptörvény-módosítást és számos döntést tartalmaz, amelyek célja Magyarország megújítása. Az új kormányzati intézkedések az uniós források visszaszerzésére koncentrálnak, hiszen a több ezer milliárd forintos EU-s támogatások hazahozatala érdekében átfogó korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket fogadtak el.
Az intézkedések középpontjában a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítása állt. Az új szabályozások eredményeként átláthatóbbá vált a magántőkealapok és a közbeszerzések működése, valamint nőtt a közérdekű adatok nyilvánossága. Emellett az Integritás Hatóság hatásköre is megerősödött.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása révén az Országgyűlés célja, hogy visszaszerezze az elmúlt húsz év alatt több mint 30 ezer milliárd forintnyi jogtalanul magánzsebekbe került közvagyont. A közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok kivezetésével körülbelül 3000 milliárd forint kerülhet vissza a nemzeti vagyon körébe.
A parlament működésének kiadásai csökkentek, és a képviselők fizetése is mérséklődött. Öt parlamenti vizsgálóbizottság alakult, amelyek előtt kötelező megjelenni. A kétharmados többséghez kötött szabályozási területek számának csökkentésével javították a törvényhozási folyamatot.
A közlemény hangsúlyozta, hogy Magyarország alkotmányos rendszerének megújítása is elkezdődött. Az Országgyűlés új, független és hiteles köztársasági elnököt választott, aki méltó módon képviselheti a demokratikus megújulást, amelynek célja, hogy Magyarország új alkotmánya a demokratikus jogállamiság elveire épüljön.
Az Üzleti Szféra és a Befektetők Kilátásai
Az őszi időszakra vonatkozóan a befektetők szempontjából kiemelkedő kérdés az adózási és szabályozási változások hatása. Az állampapírpiac kilátásai mellett fontos megfontolni a hosszú távú megtakarítások és ingatlanbefektetések stratégiáját is. A Klasszis Befektetői Klub folyamata már elkezdődött, és a résztvevők foglalhatják helyüket a szeptember 24-i rendezvényre Budapesten.
A magyar fiatalok lakásvásárlási kedve is növekedett, azonban felmerül a kérdés: miből finanszírozzák ezt a vásárlást? A bankok által emelt hitelek iránti kereslet jelezheti, hogy a fiatalok a közeljövőben aktívabb szereplők lesznek a lakáspiacon. Az EU-s milliárdokhoz való hozzáféréssel a magyar KKV-k számára új lehetőségek nyílhatnak, ami tovább ösztönözheti a helyi befektetéseket.
