Sok magyar hatalmas pénzt hagy az asztalon
A magyar felnőttek többsége sajnos nem rendelkezik elegendő információval az elérhető nyugdíjpénztári hozamokról, valamint az igénybe vehető adóvisszatérítésekről. Ez derül ki egy országos, reprezentatív kutatásból, amelyet az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) megbízásából végeztek. A felmérés rávilágít arra, hogy a tudatosság növeléséhez és a nyugdíjcélú megtakarítások promóciójához nagyobb munkáltatói szerepvállalás lenne szükséges. Az állam hasonlóan kedvező közterhekkel ösztönözhetné a munkáltatókat, mint a SZÉP kártya esetében.
A kutatás során kiderült, hogy a válaszadók közel negyede rendelkezik nyugdíjpénztári megtakarítással. Ezek az öngondoskodási formák különösen népszerűek a negyvenes-ötvenes korosztály és a diplomások körében, ahol a megkérdezettek körülbelül egyharmada kötődött valamelyik nyugdíjkasszához. A nyugdíjpénztári szektor tavaly 8,8 százalékos átlagos hozamot tudott felmutatni, ami ismét felülmúlta az inflációt, azonban a válaszadók kétharmada erről nem volt tájékozott. A felmérésben rosszul tippelők többsége alulbecsülte a várható hozamot, míg csupán a válaszadók ötöde becsülte meg helyesen a 2025-ös gyarapodás mértékét.
A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy a válaszadók szerint az elmúlt húsz év átlagos hozama is alacsonyabb, mint a valóság. Az MNB adatai szerint 6,36 százalékos nettó hozamot mutatott fel a nyugdíjpénztári szektor, azonban a válaszadók több mint egyharmada helyesen jelezte, hogy az átlagos hozam 5-10 százalék körül mozoghat. Ez azt jelenti, hogy tízből négy megkérdezett alulértékelte a pénztárak teljesítményét, míg egy negyedük a valóságosnál kedvezőbb eredményre tippelt.
Mohr Lajos, az ÖPOSZ elnöke figyelmeztetett arra, hogy ez az alulinformáltság komoly veszélyt jelent, mivel hozzájárulhat ahhoz, hogy sokan, indokolatlanul alacsony arányban válasszák ezt az öngondoskodási formát, ezáltal lemondva az időskori anyagi biztonság egyik fontos pilléréről.
